Keserédes klasszikusok, városi legendák a hálapénzről

Az italos dísztasak

Írta: KoPE

június 16, 2019

A kedvelt Keserédes klasszikusok sorozat következő története.
Némi „csavarral”.

 

Az italos dísztasak

Az orvos két műtéte között ugrott le az ambulanciára, csak néhány perce volt. Rohant is volna vissza, ha ebben nem akadályozza egy – útközben „felszedett” – italos dísztasak. Ezzel mégsem mehetek a műtőbe – gondolta –, csak hát a szobája meg a másik épületszárnyban volt. Diszkréten belelesett a zacskóba, amiben valami alsó polcosnak ítélt lőre csavaros kupakja ágaskodott. A tasak tartalmába mélyedve, majdnem fellökte Bélát, az osztályos beteghordót, aki épp a büfé felé tartott. Ám ekkor remek ötlete támadt.

– Várjál csak, Bélám! – szólt utána. – Lenne itt számodra valami.
– Igenis, Adjunktus Úr? – állt meg Béla.
– Fogyaszd egészséggel! – nyújtotta át az italos tasakot megkönnyebbülten.
– Ó, hát köszönöm, Adjunktus Úr – fogadta el Bélánk, majd mindketten dolguk felé vették az irányt.

A beteghordó a büfé előtt még lesietett új szerzeményével a szekrényéhez, és kiemelte az italt. A csavaros kupak ellenére egy nem is rossz vörösbort húzott elő, de a tasak alján lapult még valami…

Ez is klasszikus történet. Minden intézetben hallottam a szerencsés beteghordóról, aki az „alamizsnaként” leosztott italos tasakban megtalálta Aladin lámpását. Azt kívánom nekik, legyen úgy.

(KoPE) Kontroll Panasz Esetén

Úgy látom, érdemes megosztanom ezeket a rövid történeteket is, úgyhogy folyt. köv. De a következő bejegyzésben haladunk tovább a hálapénz útvesztőiben. Ha neked is van történeted, írd meg kommentben!

0 hozzászólás

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail címet nem tesszük közzé.

71 − = 62